Szigetelés

Korszerű építkezés a könnyű és karcsú szerkezetek kialakítását teszi lehetővé, ennek és az energia árak emelkedésének következtében a hőszigetelésre egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk.

A hagyományos vastag falak (51 cm-nél is vastagabb fal, melyek kisméretű téglából, vályogtéglából épültek) önmagukban, tömegükben is jó hőtároló képességűek.

A modern épületek előnye vékony, nagy teherbírású szerkezetek, melyeknek a hőszigetelő képességét hőtechnikai számítások segítségével fokozzák, illetve optimalizálják tervező mérnökök.

A különböző építőanyag gyártók a termékek készítése során figyelembe veszik az épületekkel szemben támasztott hőszigetelési igényeket (vázkerámia falazóelem légkamráinak kiképzése, pórusbeton falazó idom apró légbuborékai, nyílászárók üvegeinek légrését nemes gázzal töltik…).

A hatékony hőszigetelést a szerkezetben elhelyezkedő légrések biztosítják, mivel a kis zárt levegő réteg jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik.

A hőszigetelés készítésénél alapvető probléma az, hogy hol helyezkedik el a szigetelés? Külső, vagy belső felületen?

Külső hőszigetelés előnye, hogy nyáron csökkenti a fal felmelegedését, ezáltal a lakótér hűvösebb marad.

Télen megakadályozza a fűtésből származó és a falak által tárolt hő kijutását a szabadba.

Belső felület hőszigetelésének előnye, hogy a helyiség gyorsan felfűthető, ugyanakkor a falak nem tárolják a hőt ezért gyorsan le is hűl a lakótér.

A hőszigeteléseket célszerű a hidegebb oldalra helyezni, mert a hő áramlása a meleg oldal felől a hideg felé halad - ezáltal a fal hőtároló képességét is kihasználhatjuk.