Szigetelés
Korszerű építkezés a könnyű és karcsú szerkezetek kialakítását teszi lehetővé, ennek és az energia árak emelkedésének következtében a hőszigetelésre egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk.
A hagyományos vastag falak (51 cm-nél is vastagabb fal, melyek kisméretű téglából, vályogtéglából épültek) önmagukban, tömegükben is jó hőtároló képességűek.
A modern épületek előnye vékony, nagy teherbírású szerkezetek, melyeknek a hőszigetelő képességét hőtechnikai számítások segítségével fokozzák, illetve optimalizálják tervező mérnökök.
A különböző építőanyag gyártók a termékek készítése során figyelembe veszik az épületekkel szemben támasztott hőszigetelési igényeket (vázkerámia falazóelem légkamráinak kiképzése, pórusbeton falazó idom apró légbuborékai, nyílászárók üvegeinek légrését nemes gázzal töltik…).
A hatékony hőszigetelést a szerkezetben elhelyezkedő légrések biztosítják, mivel a kis zárt levegő réteg jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik.
A hőszigetelés készítésénél alapvető probléma az, hogy hol helyezkedik el a szigetelés? Külső, vagy belső felületen?
Külső hőszigetelés előnye, hogy nyáron csökkenti a fal felmelegedését, ezáltal a lakótér hűvösebb marad.
Télen megakadályozza a fűtésből származó és a falak által tárolt hő kijutását a szabadba.
Belső felület hőszigetelésének előnye, hogy a helyiség gyorsan felfűthető, ugyanakkor a falak nem tárolják a hőt ezért gyorsan le is hűl a lakótér.
A hőszigeteléseket célszerű a hidegebb oldalra helyezni, mert a hő áramlása a meleg oldal felől a hideg felé halad - ezáltal a fal hőtároló képességét is kihasználhatjuk.